Fehérvári Noémi a KTE LA kötelékében

A kapus palántákkal dolgozhat.

Két fiatal tréner is bekapcsolódott az utóbbi hetekben a KTE LA-nál zajló munkába, mindketten a piciknél segítik a stáb munkáját. Elsőként Fehérvári Noémit mutatjuk be, aki a kapusok fejlesztéséért felel a legkisebbeknél.

Hogyan és miként kerültél kapcsolatba a labdarúgással?

Nagyon későn kezdtem el játszani, 12-13 évesen, ami a mostani futballban már a matuzsálem korosztály talán, de már első körben beálltam a kapuba. Kiskunfélegyházán végeztem a 6 osztályos gimnáziumot, ahol a női labdarúgásnak elég nagy hagyománya van, ott öt évet védtem. Nagy szerencsém volt, hiszen rögtön elküldtek Kerpits Ferenc kapusedzőhöz, nála kezdtem el komolyabban foglalkozni a védéssel. Ez olyan jól sikerült, hogy Telkiben már országos Fair Play Cup döntőt játszhattunk a csapattal, majd a KLC-hez kerültem, ahol az U19-es válogatott meghívómat is megkaptam.

Gyorsan elkezdtél edzősködni is. Miért döntöttél így, illetve milyen végzettségeket szereztél meg eddig?

Sajnos több családi tragédia is ért, ami miatt abba kellett hagynom az aktív labdarúgást, ekkor vetette fel Feri bácsi, hogy induljak el akkor az edzősködés felé. Megkaptam a legkisebb korosztályt végül 2018-ban, azóta folyamatosan képzem magam, szereztem labdarúgó sportedzői papírt, majd az MLSZ Grassroots „C” képzését is elvégeztem, remek tanáraim voltak. Kapusedzőként és technikai vezetőként az SC Hírös-Ép-nél kezdtem, ezzel párhuzamosan a Félegyházi Térségi Sportiskolánál kapusedzőként és Bozsik csoportvezetőként dolgozom most is, így érkeztem meg most a KTE-hez. Emellett a szegedi jogi kart is hamarosan elvégzem terveim szerint.

Mi lesz a konkrét feladatod?

Az U8-U11 korosztályok kapusedzője lettem, itt azt a feladatot kaptam, hogy fejben, gondolkodásban és lábbal is erősítsük a gyerekeket. Az első edzések kifejezetten kellemes élmények voltak, le a kalappal tényleg a gyerekek hozzáállása előtt. A mentális felkészítést magam is mindig nagyon fontosnak tartottam, hiszen a kapusnak a legjobban gondolkodó tagjának kell lennie a csapatnak. Tőle indul minden, erre kell a nagy hangsúlyt fektetni. Picikről van szó, de annál nagyobb a felelősség, hiszen ha én itt rosszul teszem le az alapokat, akkor azt nagyon nehéz utána javítani. Csak a maximumra törekedhetek tehát.

Hogy fogadtak a gyerekek?

Elsőre persze nagy volt a meglepettség, hogy úristen, egy néni. Ezen viszont nagyon gyorsan túllendültünk, kifejezetten aranyosak voltak. Ez egy olyan speciális mozgás, amivel a normál csapatedzés során nem találkoznak. A lehető legjátékosabb, legélvezhetőbb feladatokkal indultunk el, hogy én is lássam azt, kinél mit kell elsősorban majd fejleszteni. Külön öröm, hogy kislányok is vannak a kapusaim között, hiszen a lányokat amúgy is úgy kell összevadászni, nemhogy a kapuba.  

Szerző: KTE/kteakademia.hu