A KTE helyi kötődésű legendája edzőként is hasonlóan motivált, mint anno játékosként hazatérve.
Nem vitás, a kecskeméti futball egyik legnagyobb legendája tért haza. Csordás Csaba hét éve még játékosként hagyta el a KTE-t, most a szombathelyi esztendőket követően már edzőként jött vissza, hogy hasonló sikereket érjen el szülővárosában. Csabi az U19-es együttest irányítja nyártól, a célja pedig az, hogy minél több helyi kötődésű játékos jusson el a felnőtt együttesig.
Tavasszal már beszélgettünk az NBII-es bajnoki cím kapcsán, akkor azt mondtad, hogy neked mindig különös érzés belépni ebbe a stadionba. Most milyen volt?
Az a fajta érzés, amit akkor is említettem, az most is megvolt. Beléptem ebbe a stadionba, ami rengeteget jelent nekem, hiszen gyakorlatilag itt nőttem fel. Kicsit más már, hiszen most edzőként jöttem, ez egy teljesen más feladat. Hozzáteszem, pont ez volt ennek a lényege, mert szeretem a kihívásokat, az U19-es csapat pedig az. Amikor játékosként hazajöttem, akkor is nagy fába vágtam a fejszémet, mert gyerekcipőben járt még minden, az első évben bőven volt gond, utána kezdett kiegyenesedni minden. Ha most is kicsit nehezebben indulunk, de utána kisimulnak a dolgok, azzal sincs gond, mert akkor újra szép időszak következhet.
Milyenek voltak a csapatról az első benyomásaid?
Ami abszolút pozitív, hogy az első perctől be akarták bizonyítani, hogy mindenki jó futballista. Nagyon akartak, már nekem kellett picit rájuk szólni, hogy nem az első edzésen fog eldőlni semmi. Ennek mindenképpen örülök. Az is új impulzus lehet nekik, hogy én esetleg más típusú ember vagyok, mint akikkel eddig dolgoztak, ez az ismerkedés időszaka még. A pozitívumok mellett most azt kell még átvészelnünk, hogy zajlik a felnőtt keret kialakítása, sokan vannak ott, illetve vannak hiányzók is. Kevesebben vagyunk itt az elején, ezt kell most orvosolni, de jövő héttől már teljes intenzitással haladhat a munka.
A felnőtt csapattal és Szabó Tibivel is szorosan együttműködve dolgoztok majd, milyen célokkal vágsz neki az évnek?
Az elsődleges az, hogy élvezhető, jó stílusú csapatot kell összerakni, amit tartalommal tudunk megtölteni, tehetségeket kinevelve a felnőtt futball irányába. Abszolút pozitív lenne tradícióvá tenni azt, ha minél többen kerülnének be a felnőtt csapatba, minél több kecskeméti kötődésű játékos építhetne itt karriert. Hasonló volt az NBII-es bajnokcsapat is, hiszen az akkori keretnek legalább a fele helyi kötődésű volt. Ennél jobb dolog szerintem nincs, amikor valami ilyet sikerül felépíteni.
Azt magad is elismerted, hogy a tavaszi interjúnk után megszaporodtak a megkereséseid, miután kiderült, hogy hazatérsz. Számítottál erre?
Én akkor is hangsúlyoztam, hogy nem a foci miatt jövök haza, egyszerűen csak hazaköltözök. Szerencsére több ajánlatom is volt Budapestről, az ingázást pedig anno játékosként is csináltam. Úgy éreztem, hogy ez lesz a jövő, de amikor hazajöttem, akkor gyakorlatilag pár napon belül csörgött is a telefonom, több puhatolózó beszélgetés is történt. Szimpatikus volt a jövőkép, láttam a kihívást, gyorsan meg is tudtunk egyezni. Emellett a saját városomban lehetek részese egy olyan építkezésnek, amihez az energiáimat eddig az Illés Akadémián fektettem be.
Milyenek az első akadémiai tapasztalataid?
Sok új arc van számomra, én is az ismerkedés időszakában vagyok, de az eddigi benyomásaim pozitívak. Összefogással nagy sikereket lehet elérni, az alapok és a szakmai stáb adott, úgyhogy lehet építkezni.
A szurkolók körében nagy kedvenc voltál játékosként, most is hasonló tapasztalataid vannak?
Harmadik hete vagyok itthon, sokat nem tudtam még kimozdulni, mert a költözés, a házfelújítás és minden más dolog elvitte az energiámat. Viszont nagyon jólesett az, hogy például biciklivel betekertem a nagy Postára a Máriavárosból, és közben öt ember is utánam kiabált - akik anno biztos ismerős arcok voltak számomra is - hogy örülünk, hogy itt vagy Csori, szurkolunk nagyon. Az idő sok mindent megszépít, de ha az emberre 7 év után is ennyire emlékeznek, az valamit jelent. Nekem ez nagyon jó érzés, úgyhogy bízom benne, hogy amit anno játékosként tudtam tenni a KTE-ért, az most edzőként is sikerülni fog.
Szerző: KTE/kteakademia.hu
