Bódi Attilában maradt hiányérzet az U13-as tavasz után

4. helyen zártak. 

Értékelőnket ezúttal a KTE LA U13-as csapatával folytatjuk, Bódi Attila foglalta össze a 2019/2020-as szezon tapasztalatait.

Télen vetted át a csapatot, miként értékelnéd a tavaszt?

Sajnos nem értük el eredményben és játékban sem azt a szintet, amit magunknak előirányoztam. Nem vagyok elégedett, szerettem volna pontban és játékban is az őszi szintet elérni, vagy inkább túlszárnyalni. Volt egy holtpontunk a bajnokságban, amikor 4-5 fordulón keresztül nem tudtunk nyerni. Ebben benne volt egy Békéscsaba elleni rangadó, ott a vereség ellenére is elégedett voltam a srácokkal, de nem tudtunk nyerni Baján, Kiskunhalason, és a Szegedet sem győztük le. Ez vitte el az eredmény oldalát a tavasznak, de ha ezt nem nézem, akkor is azt kell mondjam, hogy nem jöttek vissza azok a dolgok, amiket hét közben gyakoroltunk. Látni kellett azt, hogy fizikálisan egy átlagos szintet képviselünk, amikor ilyen téren erősebb ellenféllel találkoztunk, ott más módon kellett volna ezeket a hátrányokat kompenzálni, gondolok itt akár a labdabirtoklásra, gyors passzjátékra, de ez nem igazán jött vissza.

Összességében reális a negyedik hely?

Alapvetően reális. A Békéscsaba kiemelkedett a mezőnyből, míg a Szolnok és a Hódmezővásárhely is két-két olyan támadóval rendelkezett, akik rengeteg gólt rúgtak. Ez nálunk hiányzott. Ettől függetlenül is azt mondom, hogy magamtól, ezen keresztül a csapattól is többet vártam.

Egy nagy ugrás jön most a gyerekeknek, hiszen az U14-es élvonalban szerepelnek majd a következő szezonban. Miben kell feltétlen fejlődni?

Nyugodtan mondhatom, hogy megdöbbentő a különbség a régiós bajnokság és az élvonal között. A kulcs igazából a sebesség, a meccsek intenzitása, nagyobb fokozatban kell futballozni, ebben kell legelőször fejlődni az NBI-hez. A fizikális különbségeket gyorsabb passzjátékkal, gondolkodással, dinamikával lehet ellensúlyozni itt is. A játéktudás megvan a gyerekeknek, de nem mindegy, milyen sebességgel futballozunk. A sima meccsek nem visznek előre, elkényelmesednek benne, ilyen az élvonalban nem lesz.

Kiemelnél valakit?

Kicsit nehéz a kérdés, mert ez a csapat egy nagyon homogén társulat. Nem volt igazán kilengés sem felfelé, sem lefelé. Hatalmas előny, hogy nagyon jó közösségként működik a társaság, mert erre lehet építeni, kiemelkedő vezér azonban most nem volt. Nagy Kristóf lehetett volna talán ilyen, aki pontosan ezért már az U14-es csapatban töltötte a tavaszt.

 

Szerző: Nyitray András